A Faluház

2011. 11. 7.

A Faluház, amely 884 lakásával Magyarország legnagyobb lakóháza 1970-ben épült. Élettartamát eredetileg 50-60 évben határozták meg, ami a legutóbbi becslések szerint mára 150 évre emelkedett. Az 1971-es beköltözéskor az első lakók azoknak a környékbeli egyszintes, jórészt szigeteletlen házaknak a tulajdonosaiból kerültek ki, amelyeket a grandiózus építkezés miatt elbontottak. Mára mintegy 15%-a él itt az eredeti lakóknak.

                                                                                   

A zömmel hajógyári, illetve textilgyári munkásokból kikerült lakók legtöbbje jól járt a cserével, hiszen az új, átlagosan 50 négyzetméteres lakások a kor viszonyaihoz mérten korszerűek voltak, ráadásul egészen a 80-as évek végéig minimális fűtési költséget kellett fizetniük. Sőt, ha bármilyen probléma adódott a házban, azt a tulajdonos – az állam – rendezte. Az épület a 90-es évek elején vált társasházi tulajdonná, azonban (ahogy Réti Gyula közös képviselő fogalmazott) a szükséges tulajdonosi szemléletváltás még most sem valósult meg teljesen. A panel házakkal kapcsolatban általában két fontos problémakör említhető. Az első az általános energiapazarlás, ami a legtöbb, még felújítatlan panel és más lakóépületre is igaz. A nem megfelelő szigetelés, és a rossz állapotban lévő ablakok azt eredményezik, hogy a lakó tulajdonképpen az utcát fűti. Ezt a hatalmas pazarlást tetézheti, ha a fűtési szezonban a megfelelő hőfokot nem szabályozással, hanem például nyitott ablakokkal próbálják elérni. 2003-ban a ház átesett egy felújításon, amiről a projekt előzményei menüpontban még részletesen szólunk. A munkálatok egyik eredménye volt, hogy a lakásokban szabályozhatóvá vált a hőmérséklet. Ennek ellenére sajnos nemrég is gyakorta megesett, hogy télen nyitott ablakok meredtek a budai éjszakába. Az energiahatékonyság nem csak a gazdaságos energiafelhasználás kulcskérdése, hanem környezetvédelmi, illetve a klímaváltozással kapcsolatos vetülete is van. Erre a pontra a Staccato projekt leírásakor térünk ki. A másik probléma tulajdonképpen az előbbinek a lakók oldalán jelentkező vetülete: az egyre növekvő fűtésszámlák. Az egyre hízó összegeket azonban hiba lenne csupán az épület számlájára írni – ezekért jórészt a nem megfelelő energiafelhasználási szokások is felelősek. A nyitott ablakok, vagy a szükségesnél melegebbre fűtött lakás mellett többek között a pazarló meleg víz használat, de akár a nyári kánikula megfékezésére fordított meggondolatlanul nagy energiamennyiség is hozzájárul a nehezen kifizethető számlákhoz. Ahhoz, hogy mit tehetnek a lakók egy tudatosabb és kevésbé pazarló energiafelhasználás érdekében, a projekt utóélete című részben fogunk tanácsokat adni.

                                                                                   

Mindezek tükrében kiemelendő pozitívum, hogy a lakók 82%-a igennel szavazott a felújításra. Ahhoz, hogy merjenek belevágni egy ekkora léptékű (és nem kevés költséggel járó) beruházásba, mindenképpen bíztató hátteret jelentett az Önkormányzat, és az EU támogatása. Igaz, hogy a lakók csak nyerhetnek a projekten. Nem csak komfortosabb életkörülményeket, alacsonyabb fűtésszámlákat, de értékesebb ingatlant is.